Az International Institute for Strategic Studies (IISS) által közzétett új adatok szerint Kína 2021 és 2025 között összesen 10 nukleáris tengeralattjárót bocsátott vízre, mintegy 79 000 tonna összesített vízkiszorítással, ezzel megelőzve az Egyesült Államokat mind a darabszám, mind a teljes tonnatartalom tekintetében.
Az elemzés szerint Peking a vizsgált időszakban tíz hajót állított szolgálatba, míg az Egyesült Államok hét tengeralattjárót bocsátott vízre, összesen mintegy 55 000 tonnás vízkiszorítással.
Ez fordulatot jelent a 2016–2020 közötti időszakhoz képest, amikor Kína mindössze három tengeralattjárót bocsátott vízre (23 000 tonna), szemben az amerikai hét egységgel (55 500 tonna).
A huludaói bővítés felgyorsítja a gyártást
Az IISS szerint a kínai gyorsulás közvetlenül összefügg a huludaói ipari infrastruktúra bővítésével, amely az ország fő nukleáris tengeralattjáró-építési központja. Az intézet által elemzett műholdfelvételek és ipari adatok megerősítik a termelési ütem növekedését.
A közelmúltbeli gyártás magában foglalja a Type 094 (Jin-osztályú) ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárókat, valamint a Type 093B osztályú, manőverező robotrepülőgépekkel felszerelt támadó tengeralattjárókat, amelyeket egyaránt a huludaói hajógyárban építettek.
A jelentés kiemeli, hogy a jelenlegi kínai gyártási ütem megközelíti az Egyesült Államok által 2028-ra kitűzött célt: évente egy ballisztikus rakétahordozó és két támadó tengeralattjáró.
Ipari korlátok az Egyesült Államokban
Eközben az amerikai gyártást továbbra is strukturális korlátok hátráltatják, beleértve a szakképzett munkaerő hiányát és a meglévő flotta karbantartásában jelentkező szűk keresztmetszeteket. Ezek a tényezők megnehezítik az ipari termelés ütemének növelését az amerikai hajógyárakban.
Kína mennyiségi előretörése ellenére az IISS megjegyzi, hogy a kínai tervek valószínűleg továbbra is elmaradnak az amerikai és európai tengeralattjárók mögött a minőség, a fedélzeti technológia és az üzemeltetési csendesség szintje tekintetében — amelyek kulcsfontosságúak a modern tengeralattjáró-hadviselésben.
Stratégiai hatás
A kínai nukleáris flotta gyors növekedése erősíti a Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészetének (PLA Navy) modernizációját, és módosítja a stratégiai egyensúlyt az indo–csendes-óceáni térségben. A tengeri alapú elrettentő képesség bővítése, különösen a ballisztikus tengeralattjárók révén, megerősíti Kína nukleáris triádját.
A 2021 és 2025 között megfigyelt tendencia arra utal, hogy Peking nemcsak bővítette termelését, hanem megszilárdított egy olyan ipari bázist is, amely képes fenntartani a magas ütemet a következő években — ezt a fejleményt Washington és szövetségesei szorosan figyelemmel kísérik.
Forrás és képek: IISS News (@IISS_org) | chinamil.com.cn. Ez a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült, és a szerkesztőség ellenőrizte.
China has significantly increased its nuclear-powered-submarine production rate over the last five years (2021–25) while at the same time expanding its shipbuilding facilities.
While Chinese designs almost certainly lag behind US and European boats in terms of quality, the… pic.twitter.com/KNr7sONNcw
— IISS News (@IISS_org) February 22, 2026
